A Magyar Demokrata írása a Budapest, Hun utca 1-15 szám alatt elkészült projektünkről...
Első beruházásunk elkészült: a XIII. kerületi Hun utca hőszivattyús rendszer kiépítéséről tudósít az index.hu ...
A Hun utcai fűtésrendszer megvalósításának folyamatáról tudósít A Mi Otthonunk...
Országunk kiváló adottságokkal bír a geotermikus energiák felhasználhatóságának területén. A szinte mindenütt fellelhető talajvíz és a geotermikus energia a kulcsa a tisztább környezetnek. A Nap melege és a Föld magmájának hője a földkéregben raktározódik el, s a geotermikus hőszivattyúk számára kimeríthetetlen energiaforrást jelent.
Minden egyes épület környezetében elegendő elraktározott energia van, amely több mint amennyi el tudja látni a fűtési/hűtési szükségleteket. Nekünk csupán annyit kell tennünk, hogy kivonjuk ezt az energiát és eljuttatjuk otthonaikba. Geotermikus hőszivattyúinkat pontosan erre tervezték!
Működési mechanizmusuk alapján egy közismert háztartási eszköz, a hűtőgép példája hozható fel:
-
A hűtőgép rakterében úgy hozzuk létre a hűtést, hogy kiszivattyúzzuk onnan a meleget, majd a gépezet hátoldalán található hőelvezető rácsokon át elengedjük a helyiségbe.
-
A hőszivattyúink esetében az épület közelébe víznyerő kutakat telepítünk, amelyek kis időre elszívják a talajvizet és a benne található meleget juttatják el otthonaikba. Ezután a víz minden szennyeződés nélkül visszakerül a talajba, a már természetesen kialakult vízér-rendszerbe. A nyári hűtés során a lakások légterének hője hőszivattyúinkon keresztül felmelegíti a talajvizet, amelyet ezután vezetünk vissza a földbe. Így a fűtés-hűtéssel a Föld nem veszít energiájából. Fontos tudni, hogy a hőszivattyú segítségével a Föld hője gazdaságosan hasznosítható fűtésre, hűtésre és vízmelegítésre egyaránt. A cégünk által üzemeltetett hőszivattyúk az átlagosan 7-12 °C- fokos talajvízből képesek gazdaságosan hőt kitermelni!
- A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell felhasználni, de a hőszivattyú segítségével 1 egység villamos energiával 3-5 egység hőenergiát állíthatunk elő
1816-ban Sadi Carnot írta le a hűtőgép és a hőszivattyú elvét,
az 1850-es években William Thomson (Lord Kelvin, 1824-1907) alkotta meg az első hűtőgépet, majd 1870-ben Peter Ritter von Rittingen osztrák mérnök a hőszivattyút.
1938-ban, Zürichben létesítették az első korszerű, kompresszoros hőszivattyúval üzemeltetett épület-fűtést a zürichi városházán, amelynek hőforrása a Limmat folyó vize. A tervezője Dr. Heller László (1907-1980) világhírű, iskolateremtő professzorunk, akadémikusunk volt, aki doktori disszertációját ebből készítette.
A gazdaságilag fejlett országokban a hőszivattyús rendszerek nemcsak a rövid- és hosszú távon egyaránt növekvő energiaárak miatt, hanem a környezetvédelem fokozott jelentőségének következtében is rendkívüli mértékben terjednek:
- Svédországban az eladott hőszivattyúk száma 2000-ről 2006-ra majdnem ötszörösére emelkedett (2000-ben 24.000 db, 2002-ben 39.602 db, 2006-ban 114.870 db). 2007-ben 223.412 db került értékesítésre.
- Svájcban tizenkét év alatt több mint meghétszereződött (1995-ben 4.000 db, 2000-ben 6.970 db, 2007-ben 29.764 db volt) az eladott hőszivattyúk száma.
- Az Amerikai Egyesült Államok 2009-től, Obama elnök megválasztása óta, a hőszivattyús beruházásokat 30-50 %-os adójóváírással támogatja.
Hazánkban több kezdeményezés létezik, amely főként az ipari érdekű hőkitermelést tartja szem előtt:
- A Harkányi Gyógyfürdő Zrt., amelynek területén 4 termál gyógyvizes, 2 hideg gyógyvizes és 1 hideg ásványvizes kút van. A rendelkezésre álló termálvíz hőmérséklete lényegesen meghaladja a fürdő igényeit. Már a ’90-es évek közepe előtt, a téli időszakban a kutak termálvizének hasznosításával biztosították a fürdő területén lévő iroda-, szociális- és üzemi épületeknek fűtését, valamint egy kisebb kertészetnek, a fürdő területén kívül lévő kórháznak és a Dráva Szállónak a melegvíz-ellátását.
- A Fővárosi Vízművek halásztelki kúttelepén 1984 óta egy 450 m2-es épületet fűtenek az ivóvízből nyert energiával. A lehűtött ivóvíz visszakerül a hálózatba, ahol útja során a földhő visszamelegíti.
-
A Pannon GSM Távközlési Zrt. törökbálinti székházát Magyarország egyik legnagyobb teljesítményű (1 MW), földhő-energia hasznosításával működő hőszivattyúja fűti-hűti 2009 júniusától, amely Európa legnagyobb ilyen jellegű projektjei között szerepel!
Cégünk mintaprojektje a világon egyedülálló módon, ipari technológiával épített lakóépületben (panel), annak már meglévő fűtési rendszerének korszerűsítésével valósult meg: Budapest, XIII. Hun utca 1-15.
Már a politika is felismerte: a megújuló energiaforrások használata jelenti a megoldást a klímaváltozás és a fosszilis energiahordozók szűkösségéből adódó problémákra.
Az Európai Éghajlat-változási Program (ECCP) célkitűzései többek között:
- a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása - köztük a geotermikus energia (a melegvizű források és a vulkánok hője),
- az EU egész területén 2020-ra 20 %-kal növelni a megújuló energia részesedését az energiafelhasználásból,
- az épületek energiafelhasználási hatékonyságának javítása: a jobb hőszigetelés, a nyílászárócsere és a fűtés-korszerűsítés a fűtési költségeket (akár) 50-60 %-kal is csökkentheti.
Fontos cél a magyar energiapolitikában is - az európai uniós direktívák nyomán:
- a fajlagos energiafelhasználás csökkentése,
- a megújuló energiaforrások arányának növelése,
- a környezetbarát technológiák térnyerésének elősegítése.
Hőszivattyúinkkal az egyik leghatékonyabb eszközt kínáljuk, amellyel tehetünk környezetünkért és Magyarország energetikai függetlenségéért!
